A karácsonyi ünnepséget Wass Albert szavaival nyitottuk meg: „Küszöbön áll a nap, az az egyetlen egy nap az évben, mely hivatalosan is a szereteté. Háromszázhatvanöt nap közül háromszázhatvannégy a gondjaidé, a céljaidé, munkádé, és a szereteté csupán egyetlen egy, s annak is az estéje egyedül. Pedig fordítva kellene, hogy legyen. Háromszázhatvannégy nap a szereteté, s egyetlen csak a többi dolgoké, s még annak is elég az estéje.”
A felsősök két verssel emlékeztek meg arról, hogy hatvan évvel ezelőtt Magyarországon csendesebben ünnepeltek karácsonykor, majd versekkel, dalokkal tették szebbé a délutánt.
Hagyománnyá vált, hogy negyedikeseink betlehemes játékot mutatnak be minden évben, mivel csak négy leányka teszi a negyedik osztályt, így négy angyal szállt közénk, s elevenítették fel a kétezer éves történetet.
Alsósaink Mentovics Éva, Donászi Magda, Andók Veronika, Tóthárpád Ferenc verseivel köszöntötték a szülőket, és a vendégeket.
A műsor lezárásaként felcsendült a kórus előadásában a Csendes éj című kedves, karácsonyi ének zeneiskolásaink kíséretében.
A diákokat felkészítette: Solymosi Katalin és Vas Sarolta, a zenei betétekért pedig Rózsa Cs. Antoanetta felelt.
Képek:
Video: